Előadás, 2012. február 23., CEU – Ayşe Gül Altınay: Ki a genocídiumban a túlélő? / Lecture, February 23, 2012, CEU – Ayşe Gül Altınay: Who is a survivor in a genocide? / Vortrag, 23. Februar 2012., CEU – Ayşe Gül Altınay: Wer ist Überlebender eines Genozids?

A Közép Európai Egyetem Társadalmi Nemek Tanszéke és a Magyar Történeti Társulat Nőtörténeti és Társadalmi Nemek Szakosztálya meghívja a CEU- Sabanci University Joint Academic Initative keretében megrendezendő:

Ayşe Gül Altınay:

Ki a genocídiumban a túlélő? Az iszlamizált örmény túlélők történeteinek elhallgatása a mai Törökországban

című angol nyelvű előadására

2012. február 23-án csütörtökön 17.30-kor
Helyszín: CEU, 1051 Budapest, Nador utca 9. Monument Building, 2. emelet 201.

Ismeretlen számú fiatal örmény élte túl az 1915-ös genocídiumot, mint török családok adoptált fiai és lányai. Kevesebben mint feleségek, és kivételes esetben, mint férjek. Míg jónéhány túlélő, különösen a fiatal férfiak később csatlakoztak családjukhoz, vagy jótékonysági intézmények fogadták be őket, addig mások életük hátra levő részét, mint “muzulmának” élték le török, kurd vagy arab neveket felvéve. A történetírásból eddig vagy teljesen hiányzott ezeknek a túlélőknek a története vagy trivializált formában jelent meg. Az előadás bemutatja ennek a hosszú elhallgatásnak és a kortárs politikai és tudományos vitákban megjelenésének a következményeit és felteszi a kérdést, hogy ki a “túlélő” a genocídiumról szóló szakirodalomban.

Ayşe Gül Ph.D.-jét kultúrális antropológiából szerezte a Duke Egyetemen, és a Sabancı Egyetemen tanít 2001 óta. Kutatási területe: militarizmus, nacionalizmus, erőszak, társadalmi nemek és szexualitás. Művei: The Myth of the Military-Nation: Militarism, Gender and Education (Palgrave Macmillan, 2004); Violence Against Women in Turkey: A Nationwide Survey Yeşim Arat-tal közösen, Punto, 2009); işte böyle güzelim… (női történetek a szexualitásukról Hülya Adakkal, Esin Düzelle és Nilgün Bayraktarral közösen, Sel, 2008), Torunlar (muzulmán unokák történetei áttért örmény nagyszülökkel) Fethiye Çetinnel, Metis, 2009, második kiadás 2010; franciául Les Petits-enfants, ford. Célin Vuraler, Arles: Actes Sud, 2011; örményül: Torner, ford.. Lilit Gasparyan and Tigran Mets Hratarakchatun, Yerevan: Targqnutyun, 2011).

The Department of Gender Studies
Gender and Women’s History Section of Hungarian Historical Society
cordially invites you to

Who is a survivor in a genocide?
The Gendered Silencing of Islamized Armenian Survivors in Turkey

A public lecture in the framework of CEU-Sabanci Joint Academic Initiative
by
Ayşe Gül Altınay
Asssistant Professor
Sabanci University, Istanbul

An unknown number of young Armenians survived the massacres of 1915 as adopted daughters and sons of Muslim families. Fewer others became wives and, in exceptional cases, husbands. While some of these survivors (particularly young men) re-united with their families or relatives in later years, or were taken into orphanages by missionaries and relief workers, many others lived the rest of their lives as “Muslims,” taking on Turkish, Kurdish, or Arabic names. Until recently, the stories of these survivors have been silenced, either in the form of total erasure or of serious trivialization by all historiographies. The presentation discusses the implications of both this long silence and the recent forms of unsilencing for contemporary academic and political debates and asks questions about the category of  “the survivor” in genocide scholarship.

February 23, 2012, 5.30 pm, 201 Room, Monument Building 2nd Floor, Nador utca 9.

Ayşe Gül Altınay received her Ph.D. in Cultural Anthropology from Duke University. Her research and writing have focused on militarism, nationalism, violence, gender, and sexuality. She is the author of The Myth of the Military-Nation: Militarism, Gender and Education (Palgrave Macmillan, 2004); co-author of Violence Against Women in Turkey: A Nationwide Survey (with Yeşim Arat, Punto, 2009), and Torunlar (based on Muslim grandchildren’s narratives of their converted Armenian grandparents, with Fethiye Çetin, Metis, 2009, second edition 2010; French translation Les Petits-enfants, trans. Célin Vuraler, Arles: Actes Sud, 2011; Armenian translation: Torner, trans. Lilit Gasparyan and Tigran Mets Hratarakchatun, Yerevan: Targqnutyun, 2011); Her co-authored book with Yeşim Arat, Türkiye’de Kadına Yönelik Şiddet (Violence Against Women in Turkey) was awarded the 2008 PEN Duygu Asena Award.

Die Abteilung für Gender Studies
Sektion für Gender und Frauengeschichte der Ungarischen Historiker Gesellschaft
lädt Sie herzlichst ein, an folgender Veranstaltung teilzunehmen:

Wer ist Überlebender eines Genozids ?
Das geschlechtliche Totschweigen Islamierter Überlebender Armeniens in der Türkei
Eine öffentliche Vorlesung im Rahmen der CEU-Sabanci Joint Academic Initiative
von
Ayşe Gül Altınay
Assistierender Professor
Sabanci Universität, Istanbul

Eine unbekannte Anzahl junger Armenier überlebte das Massaker von 1915 in Form adoptierter Töchter und Söhne muslimischer Familien. Wenige andere wurden Ehefrauen und in Ausnahmefällen Ehemänner. Während viele dieser Überlebenden (insbesondere junge Männer) sich mit ihren Familien oder Verwandten wiedervereinigten, oder von Missionaren und der Fürsorge in Waisenhäuser gebracht wurden, lebten viele Andere den Rest ihres Lebens als „Muslime“ und nahmen entweder Türkische, Kurdische oder Arabische Namen an. Bis vor kurzen wurden die Geschichten dieser Überlebenden totgeschwiegen, entweder durch totale Missachtung oder Verharmlosung durch gänzliche Historiographie. Die Vorlesung behandelt die Folge dieses langen Schweigens und zum anderen die jüngsten Formen des Ent-schweigens für zeitgenössische Debatten im akademischen und politischen Umfeld. Es werden Fragen über die Kategorisierung „Überlebender“ im Wissenschaftsfeld des Genozids aufgeworfen.

23. Februar 2012, 17:30 Uhr, Raum 201, im 2. Stock des Monument Gebäudes, Nador Straße 9.

Ayşe Gül Altınay erwarb ihren Ph.D. in Kulturantropologie an der Duke Universität. Ihre Forschung und Publikationen befassten sich hauptsächlich mit Militarismus, Nationalismus, Gewalt, Geschlecht und Sexualität. Sie ist Authorin des Buches The Myth of the Military-Nation: Militarism, Gender and Education (Palgrave Macmillan, 2004); Koautorin von Violence Against Women in Turkey: A Nationwide Survey (mit Yeşim Arat, Punto, 2009), und Torunlar (Auf Grundlage von Erzählungen muslimischer Enkelkinder von deren konvertierten armenischen Großeltern, mit Fethiye Çetin, Metis, 2009, zweite Edition 2010; Französische Übersetzung Les Petits-enfants, trans. Célin Vuraler, Arles: Actes Sud, 2011; Armenische Übersetzung: Torner, trans. Lilit Gasparyan und Tigran Mets Hratarakchatun, Yerevan: Targqnutyun, 2011); Ihr mit verfasstes Buch mit Yeşim Arat, Türkiye’de Kadına Yönelik Şiddet (Gewalt gegenüber Frauen in der Türkei) wurde 2008 mit dem PEN Duygu Asena Award ausgezeichnet.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: